Alapvetően csak azokat a vonalakat, amiket ténylegesen vágatni szeretne. Ha olyan vonalakat is tartalmaz a terve, amiket nem szeretne gyártatni, akkor azokat jelölje ki, és tegye külön őket a „Nincs funkció” rétegre a felső ikonsávon, és azokat az alakzatokat nem fogjuk gyártani.

Mindenképpen figyeljen arra, hogy:

• Ha megjegyzések vannak a tervben: azokat mindenképpen a „Nincs funkció” rétegre tegye, különben az árkalkulátor beleszámolja az alakzatokat a végső árba.
• A vágandó alakzatok egyértelműek legyenek: ne tegyen többszörös körvonalat, befoglaló keretet, tervdokumentációs fejlécet, rajzszelvényt, alapanyag táblát ábrázoló keretet a tervre a vágás vagy gravírozás rétegekbe.

Összefoglalva: kizárólag azok a rajzolati vonalak szerepeljenek a tervben, amiket gyártatni szeretne a lézervágás során, amit pedig nem szeretne vágatni, azt törölje vagy tegye a „Nincs funkció” rétegbe. Ellenkező esetben nem lesz egyértelmű, hogy mit szeretne pontosan gyártatni, és ennek tisztázása napokkal is késleltetheti a gyártást. Továbbá az árkalkulátor nem csak a munkadarab befoglaló méretét veszi figyelembe az ár kiszámításakor, hanem a vágandó rajzolat hosszát is. Felesleges feliratok, keretek és alakzatok csak növelik a végösszeget.

A lézervágás pontos árát a kalkulátor a feltöltött fájl alapján mutatja. Felmerül a kérdés ügyfeleink részéről időnként, hogy mégis milyen árban van a lézervágás pl. cm-enként, hogy egyáltalán érdemes-e a tervezésnek nekiállniuk.

Alapvetően a kalkulátor figyelembe veszi a gyártatni kívánt darabszámot, anyag variáns tulajdonságait, vágási/gravírozási hosszokat, a geometria bonyolultságát, és ez alapján számol árat, ezért egyetlen Ft/cm vágási árat nem tudunk általánosan megadni.

Az anyagvastagság és anyagtípus függvényében a lézervágás ára kb. 1.5-10 Ft/cm közé esik a maga a vágás költsége, ami nem tartalmazza az anyagárat (a kalkulátor az anyagárat is beleszámolja az árba). Az alapanyag árakban is nagy eltérés lehetséges: egy öntött plexi tábla kb. 2.5x annyiba kerül ugyanabban a vastagságban, mint a rétegelt lemez.

1000x500mm méretű táblákból dolgozunk, így a maximális méret, amit vágni tudunk, kb. 995x495mm.

Igen. Nincs akadálya, hogy egy tervbe több alakzatot montírozzon össze, majd ezt rendelje meg.

Ha több tervet montíroz össze, ezeket mindenképpen tartsa szem előtt:

• Maximális méret: 1000x500mm a gépünk munkaterülete, így a montírozásnál ez a maximális táblaméret.
• Az egyes alakzatok között legalább 5mm távolság szükséges: mivel egy nagyobb táblára montírozva gyártjuk le egyszerre a különböző vevői megrendeléseket, problémát okozhat a tábla Z irányú csavarodása, ha a tábla nem marad összeségében stabil. Továbbá plexi és más műanyagok esetén a vékony hidak defomálódhatnak, és emiatt lehet, hogy maga a munkadarab is deformált lesz. Az alakzatokat rendezze össze minél kisebb területre, mert az árkalkulátor az anyagszükséglet kiszámításakor a teljes terv befoglaló méretét veszi alapul. Ha szét vannak szórva az alakzatok a fájlban, akkor feleslegesen növeli a kapott árat.
• Gravírozás esetén az árat a weboldal úgy számolja, ahogy a lézervágó gép fogja gravírozni: a lézerfej jobbra-balra pásztáz az anyag felett, és akkor kapcsolja be a lézerforrást, amikor gravírozni szükséges. Pixelsoronként léptet felfelé Y irányban 0.05-0.1mm lépésközökkel. Ha az Ön tervén a munkadarabok méretéhez képest kicsi a gravírozandó szöveg vagy ábra (pl. 100mm széles darabon 10mm széles gravírozás), és ebből a munkadarabból egymás mellé montíroz 5-10 darabot a DXF fájlban, akkor a gravírozás ára jóval magasabb lesz, mintha egyesével lennének a kis részek gravírozva.
• Főként akkor éri meg montírozni, ha valamilyen különleges alakzatból szeretne kivágatni sok darabot: előfordulnak olyan alakzatok, amiket önmagukban kivágatni nagy anyagpazarlás lenne, pl. nagy átmérőjű kör gyűrű. Ilyenkor érdemes lehet a gyűrű kieső részébe beférő alakzatokat montírozni, mert a kieső anyagot nem tudjuk felhasználni már későbbi lézervágás során. Ha nem montíroz a kieső részre semmit, de jelzi megjegyzésben, hogy igényt tart a kieső részre, akkor szívesen elküldjük Önnek a kész darabokkal együtt.

Mikor éri meg montírozni?

• Ha a vágandó alakzat jellege miatt így gazdaságosabb a gyártás, azaz alacsonyabb az alapanyagköltség.
• Környezetkímélőbb a gyártás, mivel a kieső belső anyagot nem tudjuk újabb gyártáshoz felhasználni.

Mikor NEM éri meg montírozni?

• Ha ugyanabból a tervből szeretne több darabot rendelni, és ezt a darabot montírozza egy táblára több példányban (pl. 5×5-ös montírban). Minél nagyobb a megrendelni kívánt méret, annál nehezebb a hibamentes gyártása az adott tételnek, ezért a nagyobb darabokra automatikusan magasabb árat ad az árkalkulátor.
• Ha több különböző tervet montíroz rá egy nagyobb táblára, az ugyanígy növeli a gyártási méretet és a komplexitását, így a költségét is. Tehát, ha pl. egy 100x100mm-es alakzatból szeretne rendelni 36db-ot, és ezeket 9×4-es elrendezésbe montírozza, majd ezt a montírt tölti fel, és 1db-ot kér belőle, akkor az ár magasabb lesz, mintha az eredeti 100x100mm-es fájlt töltené fel, és a darabszámot egyszerűen 36-ra állítja.
• A legkedvezőbb árat akkor tudja elérni, ha minden gyártandó darabot külön tételként tesz a kosárba.

A legkisebb olvashatóan gravírozható betűméret kb. 2-3mm betűtípustól függően. Amennyiben ettől kisebb, illetve vékony betűket tervez, azok halványabban, esetleg egyáltalán nem tudnak megjelenni a felületen.

Gravírozásnál figyeljen arra, hogy:

• Legyen a gravírozandó alakzatoknak legalább 1mm-es szélessége.
• Legyen ugyanígy kb. 1mm távolság az alakzatok, betűk között.
• A gravírozást 0.1mm átmérőjű lézersugárral végezzük, ezért a részleteknél ez az elméleti minimum, ami gravírozható, azonban a gyakorlatban nehezen kivitelezhető.
• Ha pl. névjegykártyát rendelne rétegelt lemezből, érdemes nagyobb darabszám esetén egy prototípust rendelni.

A legkisebb kivágható alakzat kb. 10x10mm méretű, de ez erősen függ az anyagtól. Rétegelt lemez, karton, üvegszál, filc esetében a korlátozó tényező az, hogy a kivágott alakzat átesik a lézervágó gép méhsejtrácsán. Műanyagok esetében pedig az a meghatározó tényező, hogy a kivágandó alkatrész mennyire tud átmelegetni és ezáltal deformálódni a vágás során.

Plexi, poliészter (PET) és EVA hab esetén:

• Legkisebb kivágható alakzat: kb. 10x10mm
• Legkisebb furat/kivágás: az anyagvastagsággal megegyező

Műanyagok esetében különösen fontos, hogy a kontúron belül az egyes kivágások között legalább az anyagvastagsággal megegyező távolságokat tartsunk. Ellenkező esetben az anyag a keskeny falú részein a lézervágás hőhatására deformálódhat.

További felmerülő probléma a kisméretű kivágásoknál, hogy a kieső rész túlmelegedhet, a fala megolvadhat, és a kieséskor hozzátapad a kivágás vagy furat falához. Eltávolítás után pedig a kivágás falán ez esztétikai problémát okozhat. Az ügyfél megrendelésére elkészítjük azokat a megrendeléseket is, amik túlságosan keskeny alakzatokat vagy falakat tartalmaznak, de ezeknél a fent említett problémák előfordulhatnak.

Rétegelt lemez, karton, üvegszál, filc és más nem műanyagok esetén:

• Legkisebb kivágható alakzat: kb. 10x10mm
• Legkisebb furat/kivágás: a lézersugár átmérőjével megegyező kb. 0.2mm

Nem műanyagok esetében a fenti probléma nem áll fent, ezért gyakorlatilag nincsen minimális méret korlátja a kontúron belüli alakzatoknak a lézersugár átmérőjén kívül.

A vágáshoz használt lézernyaláb átmérője (kerf) kb. 0.2-0.25mm átmérőjű (attól függően, hogy milyen irányból mérjük, mert a spot alakja kissé elliptikus). A kerf-et minden esetben kompenzáljuk a belső és külső kontúrokon is, ezért a DXF fájlban az alakzatoknak a kész méreten kell lenniük. Tehát ne állítson be külön kerf-et pl. egymásba illeszkedő darabok esetén, mert akkor már túl kicsi/nagy lesz a vágott méret.

A gravírozásnál használt lézersugár átmérője kb. 0.075-0.1mm.

Minden raktáron levő anyagunknál a feltüntetett anyagvastagságok tájékoztató jellegűek.

Az anyagok vastagsága a névleges értékhez viszonyítva tipikusan:

• Rétegelt lemez: -0.3 és +0.3mm között
• Öntött plexi lemez: -0.2 és +0.5mm között
• Hullámkarton lemez: -0.1 és +0.1mm között
• EVA hab lemez: -0.5 és + 0.5mm között

Az anyagminőség a nem természetes anyagok esetén homogén.

Öntött plexi lemezek esetében egy 2 m²-es tábla esetén az anyagvastagságban akár 0.5mm eltérés sem szokatlan a tábla két vége között.

Rétegelt lemez esetén előfordulhat, hogy ha több darabot rendel, akkor azt különböző táblákból vágjuk ki, ami a vastagságban az egyes daraboknál eltérést okozhat.

A rétegelt lemezek a gyártástechnológiából adódóan a minőségi osztályuk függvényében tartalmazhatnak javításokat (pl. göcsök helyén). A javításokat a belső rétegekben általában fenolgyantás ragasztóval végzik el, amit a lézersugár nem tud elvágni. Ezeket a helyeken a lézervágást utólag mechanikus úton javítjuk. Minél nagyobb és több kivágással rendelkező munkadarabot rendel és az anyagvastagság minél nagyobb, annál valószínűbb, hogy a lézervágás után kézi mechanikai vágásra lesz szükség helyenként. Ezeken a helyeken az anyag színe és textúrája az anyag eredeti megjelenése szerinti lesz, nem a lézervágott oldalak felületével megegyező. Esztétikai funkcionalitású termékeknél, ahol a darab élei látszanak, és nem lesznek utómunkázva (pl. csiszolva, festve), ezt mindenképpen vegye figyelembe!

Elsődleges információ, hogy minden esetben a darab készmérete szerepeljen a tervben, ne használjon kerf-et (lézersugár átmérő kompenzáció) vagy állítsa nullára. A készméretet a munkadarab felső felülete mentén mérjük. A lézervágás technológiájából adódik, hogy a vágott élek nem derékszüget zárnak be a felülettel, hanem enyhén, kb. 1° dőlnek oldalanként. Ha pl. egy 10mm anyagvastagságú lézervágott darab szélessége a felső oldalon 50mm, akkor az alsó oldalon várhatóan 50.25mm lesz. Vastag, egymásba illeszkedő anyagoknál ezt mindenképpen vegye figyelembe tervezéskor! 

Puhább anyagok esetében (pl. EVA hab) ez az eltérés 20mm vastagság esetén sem jelent problémát. Plexinél 5mm-es vastagságnál már lehetséges, hogy nem fognak egymásba illeszkedni a darabok, ha ugyanakkorák a csap és horony méretei. Rétegelt lemez esetén 3-4mm-es anyagvastagság esetén a kúpozás hatása elhanyagolható, 6mm esetén már szoros illesztést ad, 8-10mm esetén pedig már érdemes lehet a tervben kerf-et használni, hogy összeilleszthetők legyenek a darabok.

Igen, de nem ajánlott. A PVC a polivinil-klorid anyag rövidítése, amely klórt tartalmaz. A lézervágáskor a PVC anyaga a hő hatására bomlani kezd, és a klór atomok leválnak a molekulákról. Ezek a klór atomok a levegő páratartalmával azonnal reakcióba lépnek, és hidrogén-klorid (HCl), azaz sósav keletkezik.

A sósav az egyik legagresszívabb maró hatású anyag ipari környezetben: megtámadja a gép lineáris vezetékeit, golyósorsóit, oxidálja az elekronikában a forrasztásokat, és mindenhol rozsdásodást indít el. Az erős füstelszívás sem megoldás, mert az elszívási útvonalban a légtechnikai csöveket és az elszívó ventilátort is megtámadja a sósav. Ráadásul a környezetbe kikerülve egészségügyi kockázatot jelent az irritatív hatása miatt.

A probléma tehát nem azzal van, hogy a PVC műanyag, hanem hogy klórt tartalmaz. Emiatt ilyen anyagok nem találhatók meg a kínálatunkban, vágásukat nem vállaljuk.